Ez fájhatott: Ceglédi Zoltán egyetlen mondattal padlóra küldte a trükkmester Magyar Pétert

Magyar Péter lehet az új Chuck Norris, aki 30 millió magyart szólít meg egy alig 10 milliós lélekszámú országban.

Minél szabadabb egy ország, annál hagyományosabb foglalkozásokat választanak férfiak és nők. A norvég tapasztalatról egy komikus forgatott filmet öt éve, kisebb botrányt okozva.
2008 óta többször is Norvégia lett az első a világon a nemek közötti egyenlőséget megvalósító országok listáján. Mégis a mérnökök 90 százaléka férfi, míg a kórházi ápolók 90 százaléka nő. Miért van ez?
Ennek járt utána még 2010-ben egy norvég komikus, a szociológus végzettségű Harald Eia, aki végül hétrészes sorozatot készített több témában megvizsgálva, hogy a biológia vagy a környezet és a társadalom alakít minket jobban; a sorozat nem kis zavart okozott a norvég társadalomtudósok, főleg a szociológusok között. Mióta gazdagabbak a norvégok, azóta hagyományosabb szerepeket választanak, s a kormányzati kiegyenlítési kísérletek semmilyen hatással nem jártak Kristin Mile akkori norvég esélyegyenlőségi kormánybiztos szerint.
Az angolszász biológusok, evolúciós pszichológusok magától értetődően vallják a filmben, ami magától értetődő mindenki számára: sokat számít a biológia.
Amikor Eia azt kérdezi a genderkutató Catherine Eeglandtól, a Work Research Institute munkatársától, hogy „milyen tudományos alapokról állítja ön azt, hogy a biológiának semmi köze sincs ahhoz, hogy ki milyen foglalkozást választ?”, a válasz: „Hogy az én tudományos alapjaim? Hm…, nos, az enyém olyan, amit úgy nevezhetnénk, hogy teoretikus megalapozottság. A biológia számára nincs hely az én gondolkodásomban. És úgy gondolom, hogy a társadalomtudományoknak felül kell vizsgálniuk minden olyan gondolkodásmódot, ami biológiai alapokon tesz különbséget emberek között.”
Részint a film hatására a norvég kormány megszüntette a hetvenes évek óta működő Északi Gender Intézet (NIKK) támogatását, ami addig 56 millió eurót kapott évente.